2016. augusztus 9., kedd

XV. Egri Várfalmászó verseny, avagy az év eddigi legkalandosabb BXSC-s kalandja :)

Hello Mindenki!

Először is leszögezném, hogy mi battaiak kemények vagyunk! Minden helyzetet megoldunk, minden rossz szituáció csak 10 percig tart, és utána mindenki boldogan mosolyog.

Szóval! Pénteken munka után elszaladtam a Metro-ba megvenni a klubnak az aksis fúrót, és a körfűrészt. Siettem mert Pósz Paliék már a budaörsi Ikeában "sétáltatták" Timit.
Érkezés haza, kb. 20 perc múlva Paliék is befutottak. Vacsora készítés, a hétvége programjának összerakása, és persze mérhetetlen sok duma. Sikerült is 23.00-kor lefeküdni aludni.

Szombat reggel 5.00-kor keltünk... Mint mindenki. Mert három kocsival mentünk egerbe! A Kia volánjánál Szivianyu, navigátor ViliFater, hátul a három kölyök: Bogi, Bibó, és Bence! A mexikói csempész autóban: Cinti, Panka, és Pali!
Készülődés, kávé, és hopp 6.00-kor már ugrottak be a kocsiba a srácok: Bazsi, Dani, és Érden csatlakozott a tanévben szegeden tanuló Berci is!
A kezdésre meg is érkeztünk Egerbe! Egy laza bemelegítés, és a srácok már gyűrték is a falat!
Ügyesek voltak, Bazsi, és Bence annyira elkapták a fonalat, hogy döntőbe is jutottak! :)
Büszkék voltak magukra, és mi is rájuk.

Eljött a délután 15.00. Én következtem. Mind a két utat top-ra másztam, de mint tudjátok nem vagyok az a gyorsan mászó típus. Nem jutottam be a döntőbe, de a kitűzött célt maximálisan elértem.
Közben GergelyGergő, és Lídia is befutottak, mert épp a bükkben voltak. Gondolták hazafelé megnéznek minket.

Jött a pakolás, és a szállás elfoglalása. A tulipán kempingben foglalt az egész verseny mezőny. Paliék egy lakókocsit, mi egy 4 ágyas faházat, Szilviék egy 5 ágyas faházat foglaltak le.
Csakhogy került egy kis porszem a gépezetbe! Igazából nem is annyira kicsi.

Jöjjön a szombat este története, ha nincs meg elsőre nem baj kemény volt...

Paliék elfoglalták a szállásukat, mi elfoglaltuk a szállásunkat, de Szilviék faházát kiadták... Sebaj kaptak helyette egy apartmant. Gergőék látva hogy az apartmanban 5 szoba és 7 fekhely van, felbátorodtak a maradás mellett döntöttek. Azon nyomban el is mentek borért.
Mindenki megcsodálta az apartmant Vili még képet is küldött haza, hogy mennyire burzsulyban nyomják! :) Látva a lehetőséget Timinénivel gyorsan be kéreckedtünk a HATALMAS fürdőszobába, egy kényelmes zuhanyra. Utána kiderült, hogy baj van a Szilviék foglalásával, és lehet hogy el kell hagyniuk az apartmant. Közben a gyerekek - azt nem tudom hogyan - bekergették Pankát a mi faházunkba, és szegény kutya úgy be pánikolt, hogy az egyik ágy alá rottyantott. OK semmi baj! Minden gyerek irány a zuhany! Én meg, mivel Paliék eközben fürödtek, megnyugtattam Pankát, sőt még a faházat is kitakarítottam. Megjött a rossz hír! Szilvi nem SZOMBATRA, hanem PÉNTEKRE foglalta le a faházat. Az apartman meg le van foglalva! Nincs mit tenni, szállást kell találni 5 embernek este 20.00-kor. Négyhetőség volt. Szilviék elmennek haza, Viliékért meg vasárnap eljönnek Szilviék (igen, Vili feleségét is Szilvinek hívják), és nálunk alszanak a 4 ágyasban.
Második lehetőség, ugyan az mint az első, csak annyi a csavar, hogy Balázs szülei meglepetésként vasárnap lejönnek megnézni a döntőt, és a két sihedert (Balázs, és Dani) elviszik, így lesz hely Viliéknek.
Harmadik lehetőség: Mindenki marad a fenekén és szűkösen elalszunk a 4 ágyasban.
Negyedik lehetőség: A szomszéd hotelban kivesznek 2 szobát. A hotel 4 csillagos 1 szoba 1 éjszakára - mindenki kapaszkodjon meg!!!- 45,290 forint. Széchenyi kártyát is elfogadnak, DE az idegenforgalmi adó nincs benne! Fejenként 900 forint.

Fogadjunk elfelejtkeztetek Gergőről, és Lidiről. Annyit mondok, hogy 500 méterre volt a pince ahol vették a bort, de ők 2500 métert sétáltak visszafelé...

Maradt a titkos ötödik lehetőség: Szilviék vacsora után elmennek haza, Viliék nálunk alszanak, Gergő és Lidi, Pali kisbuszában alszanak.

Mondtam, hogy a battaiak kemények?

A vacsorát a Szépasszony völgyében szolgálták fel a szervezők. Nagyon finom volt a gulyás, csak az éppen zajló lakodalom, és a mulatós zene kicsit árnyalta a nap végi öröm mámort. Sebaj vissza a kempingbe ott csend van. Este 23.00-kor a döntősök, és a 18. év alattiak aludni tértek, mi kb. 01.00-ig megváltottuk a világot, de rájöttünk, hogy fáradtak vagyunk, aludni mentünk. Majd máskor.

A vasárnap reggel esemény mentes volt leszámítva, hogy az illegálisan a kemping területén tartózkodókat hogyan juttassuk ki onnan. Mexikói stílusban Pali kisbuszába hussantak mind a négyen, és simán kijutottak a kemping rendkívül szigorú biztonsági rendszerén.
Jöhetett a döntő! A srácok regisztráltak, és vártak, mert délelőtt 11.00-kor másztak, és ekkor még csak reggel 8.00 volt.
Délelőtt Krisztáék (Bazsi szülei) is befutottak, sikerült a meglepi!

A döntőben is két utat kellett mászni, de sokkal hosszabbak, és nehezebbek voltak mint a selejtezők. A sorsolásnak köszönhetően a két srác együtt mászott. Mind a ketten beleadtak mindent!
A végelszámolásban Bence 5. lett, Bazsi viszont megcsípte a Bronzot érő harmadik helyet! :)

Nagyon jó kis hétvége volt. Ha megyünk jövőre, a szállásfoglalást Én intézem, és az apartmanban fog aludni mindenki!

Legyetek jók!

Krisz :)









2016. május 31., kedd

2016 Big Wall Magyar Kupa

                                                                      Hello mindenki!

Ahogy látom elég rég írtam, de nem azért mert nem történt semmi, csak egy kicsit eltűnt ez a felület a szemem elől.

Rövid lesz, de annál jobb! :)

Szóval nemrég, május 21.-én tartották a Big Wall mászóteremben a magyar kupa nehézségi versenyét. Szeretett klubbunkból 2 bátor emberke nevezett a versenyre. A mindíg mosolygós Szollát Bibó (Bíborka), és az egyre "nagyobb" szájú Fuksz Bence. Mivel munka miatt nem tudtam ott lenni, az izgalmakat nem tudom "közvetíteni", de szereztem egy csomó képet...

A lényeg az, hogy mind a két gyerkőc maximális koncentrálással, erőbedobással, figyelemmel, összpontosítással, fegyelemmel, helyismerettel, tökösséggel (bár ez csak Bencére igaz...), egyszóval maximál bézöllel olyan versenyzést mutatott, hogy még a pesti "kemény" arcok is elégedetten bólintottak!

Ezúton is gratulálok nekik, csak így tovább! :)

Itt találhatóak a képek: https://goo.gl/photos/MnVuJQU125w4sjc89



Krisz :)


2015. szeptember 11., péntek

Svájc 2015

Hello Mindenki!

Van egy szépségesen szép országban egy warázs erdő! A neve sem túl bonyolult Magic Wood! Na itt voltunk 10 napot boulderezni!
Hatan mentünk 2 autóval, 1 nap eltéréssel. A fekete pusztító (WagonR+) volánja mögött Matusz Ricsi volt, a kapitány. Segítői a "mindíg" mosolygós Netti, és Ricsi húga, Gyöngyvér volt. Az ezüst villám legénysége, Róth "Minden peremet lehúz a picsába" Barnabás, Balogh "Nem kell crashpad" Drusza Zsolt, és Varga "Én így főzők" Krisztián.
Szóval 2015 augusztus 20.-án reggel 4-kor elkezdtünk bepakolni a kölcsön kocsiba. 5-kor el is tudtunk indulni. Egy jelentéktelen 1000 km múlva, este kb. 17-18 órára meg is érkeztünk a Bodhi Camping-be. Ricsiék valahol csapatták, vagy csak pihiztek, már nem emlékszem. Mivel sok magyar volt kint egy jelentéktelen 20 perces köszönés vette kezdetét, de a végére Ricsi is előkerült. Átbaktattunk a hídon megnézni a tömböket, de hamar visszamentünk a crashpad-ekért. Egy jó kis fejlámpás, keresgélős mászást nyomtunk. Vissza a táborba, és egy jó sör mellett elkészítettük a vacsorát, és irány az ágy. Természetesen a sátrak már álltak.
Másnap reggel kb. mindenki egyszerre (1 órán belül) kelt fel. Kávé, reggeli, irány az erdő! Nem mindig tartottam a Barnival, meg a Druszával, ezért nem láttam minden mászásukat. Megnéztem jó pár híres boludert, 6A-kkal kezdtem, nem akartam kilőni magam az első nap. Ezen a napon Gyöngyi is ezen a stratégián volt. Találtunk pár jó tömböt, meg is másztunk minden utat rajtuk, és a helyi arcoktól megtudtuk, hogy 6-ket, meg 6C-ket sikerült mászni. :) Délután felé összeakadtunk a srácokkal, és utána velük mozogtunk. Meg próbáltak egy elmebeteg boludert azt hiszem 8A volt, de lehet, hogy "csak" 7C+. Leraktuk a pad-eket. Drusza kezdte, és hamar összerakta az elejét. Ment egy nagyon igéreteset, de lepattant a keze valami peremnek csúfolt valamiből és esés közben skierült lerúgnia az egyik pad-et egy kőről, és faszán rá is esett. A bordáival tompította a becsapódást, és mint itthon megtudtuk két bordája repedt el... Ezután mentünk is vissza a táborba, elég volt ennyi izgalom mára. Vacsi, sör, whisky, alvás.
Másnap Drusza kicsit jobban érezte magát, hát akkor irány az erdő. A patakparton találtunk egy fasza tömböt. A keményebbek 7B-t, a kevésbé kemények 6B-t másztak. Druszának az egyik útban roppant egyet az oldala és neki ennyi volt arra a napra. Mi azért másztunk még, de már nem volt ugyan az az érzés. Amikor napnyugta felé visszaértünk a táborba Nándival futottunk össze. Eléggé álmos volt az arca. Mint kiderült azért mert a Never Ending Story nevű 8B+-t próbálgatta tegnap este. Igen azért este mert mindeki más napközben próbálgatja, vagy az elejét, vagy a végét. Hát vacsora után vele tartottunk. Hátha a mi plusz fényünk, vagy bíztatásunk viszi fel a topba Nándit. Sajnos ezen a napon nem járt sikerrel. De határozottan benne volt a srácban...
Szerencsére a svájci időjárásnak is van humor érzéke. Másnap esőre ébredtünk. Hát akkor a fedett közösségi "pajtában" vészeltük át a napot. Kicsit kimentünk az erdőbe, de ez a nap ment a levesbe.
A következő napot nem csak azért vártuk mert mindenki motivált volt, hanem mert egy nagyon jó rendezvény is volt. A Clean Up Day! A lényege az, hogy reggel regisztrálsz, szemetet szedsz, ezért este kapsz egy jó vacsorát (grill kolbász, vagy hús + köret), és még egy tombola is van. De nem olyan mint a nyolcvanas években a bucsuban. A fődíj egy 3 részes MadRock CrashPad volt. De volt még hálózsák, camping szék, pulcsi, poló, zia zsák, baseball sapka, mindezek neves márkák hozzájárulásai a rendezvényhez. Nem a pad, nem lett a miénk, de azért nem jöttünk haza üres kézzel. Druszának annyira megtetszett a Prana baseball sapkája, hogy azóta abban alszik otthon. Barni szerzett egy Arc'teryx zia zsákot magának, Ricsi egy hosszú ujjú Arc'teryx polót, Netti egy FiveTen polót, a Gyöngyvér egy Prana ziazsákot, Én egy Marmot polót szereztem. Ezután indult a BULI!!! Ugye erről nem kell írnom semmit.
Következő nap, eléggé nehezen keltünk fel, de sajnos esett az eső. Kis regenerálódás után az eső is alábbhagyott ezért megpróbálkoztunk a mászással. Nem kerestünk új utakat, a project-eket próbálgattuk. Este megint mentünk Nándinak szurkolni. Sajnos ezen a napon sem járt sikerrel.
Másnap Barni valami keményet akart mászni, ezért megkerestük a Piranha nevű 7C+-t. Hát mondanom sem kell, hogy egy laza 30 perc alatt meg is volt az út. :) Szépen ahogy kell. Barni mint mindíg összszedett volt, és ha jól emlékszem 6 próba alatt meg is mászta. Video is lesz róla...
Másnap nagyobb halra mentünk. Az Octopussy nevű 8A. Drusza kis pihenőt tartott, ezért ketten mentünk. Senki nem volt a tömbnél, szépen berendezkedtünk, és Barni elkezdte ostromolni a bouldert. Legalább 3 órát voltunk ott. Szépen összerakta a mozdulatokat, nyúlásokat, lépéseket, de sajnos ez a boulder nagyobb emberekre lett "kitalálva". Arra jutottunk, hogy kevés az időnk, inkább keresünk másik utakat, és utólag ki is derült, hogy jól döntöttünk.
Jött egy pihenő nap. Semmi extra, autóval mentünk el, megnézni a környéket. Hát igen, gyerekek Svájc gyönyörű. Képek lent.

Utolsó nap...

Mind hárman ugyan abba a szektorban néztünk ki projecteket. A srácok a Men of a cow nevű 7C-t nézték ki maguknak. Nem egyszerű, magas, és ha a tetejéből borítasz egyet, akkor nincs az a crashpad ami elég lenne alád. Ja és egy fán kell lemászni, nem lehet lejönni a tömbről. Ezeket összegezve az a plusz egy tény, hogy a kiszállóhoz a teljes fesztávos reibungra csapás is kell, azt kell hogy mondjam, hogy nagyon nagyon nehéz út. De hát ezek a srácok battaiak... Két repedt borda ide, vagy oda Drusza kemény volt mint mindíg. Ő mászta meg elsőnek, 20 perc múlva Barni is toppolt. Utána a Kalorienmaster nevű 7C következett, de Drusza "ügyesen" odaverte a fájós oldalát... Barni maradt csak, de a Kalorienmaster eléggé bőr koptatós út. Inkább hagytuk, az Intermezzo még hátra volt, arra kellett a bőr. Megkerestük, ledobáltuk a pad-eket, és hajrá. A délutáni időpont miatt, és azért mert egy völgyben van az erdő a páratartalom eléggé megnőtt. Minden egyes nyúlás után le kellett tisztítani a fogásokat. Szörnyű állapotok voltak, de Barni nem adta fel, és kitartó próbálkozásai, azt eredményezték, hogy megmászta az utat.

És itt egy kis "lista", hogy mit másztak a srácok a teljesség igénye nélkül:







Drusza: Men of a cow 7C (törött bordával)

Barni: La Dance 7C
         Men of a cow 7C
         Intermezzo 7C
         Enterprise in space 7C
        Piranha 7C+


Krisz :)






2015. június 9., kedd

2015 Gi Boulder Kupa - A battaiak eljövetele

Hello mindenki!

Történt az Úr 2015. évében június havának, hetedik napján.

A Gi Klub megrendezte az 5. Gi Boulder kupát. Mivel a versenyzésre eléggé motivált lett a társaság, ezért jó sok battai adta le a nevezését erre a megméretteésre! Név szerint: Laczkó Miriam, Budai "Eccet" Gábor, Balogh "Drusza" Zsolt, Karácsony "Pajszer" Ákos, Szarvas "Atomot a kutyámba" Szabolcs Botond, Róth "Súlymellény" Barnabás, Biksi "Mackógatya" Bendegúz, Zimmer "Főúr" Walter, Fuksz "Csendes" Bence, és jómagam, Varga " Krisztyón" Krisztián.

Szóval, voltunk elegen. Reggel 8-ra terveztem az indulást, mivel Bencét, és Vilit is én vittem volna. Volna, ha szegény Bence nem lázasodik be reggelre… Reggel hívott a Vili, és hallottam a telefonban, hogy Bence a háttérből ezt mondja: "Én menni akarokhkhkhkhkhhkkhkhkh, akarokkhkhkhkhhk, ok!" Nyugalomra intettem az ifjú padavant, és megnyugtattam, hogy 10 évesen még nem ment el a hajó, lesz még verseny elég amin meg tudja mutatni, milyen fából faragták.
Visszazuhantam az ágyba és próbáltam aludni, de csörgött a telefon! Szollát Peti hívott, hogy elmúlt 8 óra miért nem megyek a fényképező gépért. Nyugalomra intettem Őt is, és mondtam hogy "Jöttömre kelet felől számítsatok, 1 óra múlva."
Szóval 9 környékén kikászálódtam az ágyból, és elindultam életem egyik leghosszabb napjára! Rendben felértem pestre, és a Margit hídon összefutottam a srácokkal. Regisztrálunk, konstatáltuk hogy szénné fogunk égni, és vártuk hogy eldördüljön a stratpisztoly. Nagyon fasza, nehéz bouldereket raktak össze a srácok, és a 40.000.000 millió fok, és a tűző nap csak nehezebbé tette. Néha beugrott, hogy a sakk versenyeket, klimatizált épületekben tartják, de hát battaiak vagyunk, vagyis a legkeményebbek! Ez igaz volt a "fiatalokra" is. Sőőt a Bende hosszó mackó gatyában csapatta végig a 2.5 órát. Respect ezúton is!
Sajnos Walternek elszállt a keze, valami mögpattant benne. Remélem valami gyorsan gyógyuló dolog lesz. Véget ért a körünk, és elkezdtük a véget nem érő várakozást. Mivel mi az első csoportban voltunk, és a Barni, meg a Dusza a harmadikban, nem tehettünk mást, mint semmit. Pfúúúú de bazi lassan telik az idő a napon! Eddig se nagyon akartam keresztül gyalogolni a szaharán, de szombat óta egyáltalán NEM!
Jőtt a harmadik kör! A srácok nagyon faszán másztak, bár Druszán látszott, hogy nem tudott rendesen edzeni a versenyre. Barni viszont kemény volt mint a tesco-s kifli! 22-ből 19-et mászott, és 16-ot elsőre! 17 lett volna, csak az egyik könnyűnél -persze, hogy nem nehéz útnál- lecsúszott a lába! :)
Sebaj a döntőhöz vastagon elég volt.
Jött megint egy csomó várakozás…
Addíg a szokásos, duma, meg egy kis séta volt. Pont az utak megnézésére értünk vissza! A senior férfiak kezdtek, aztán a legkeményebb csajok csapatták, és jöttek a férfiak! A mi Barnink 4 helyen ment a döntőbe. 4 boulder várt rá! Az elsőt elég könnyen mászta. Később elmondta, hogy két fogást majdnem kihagyott… :) A második egy plafonos kimászós, sarkazós, technikázós út volt, de Barni elővette a "Van erő, van minden" csodafegyvert és karból megoldotta a dolgot! A verseny végén nem egyszer halottam a gratulációknál, hogy ilyet még nem láttak. A harmadik út megint sima volt. Elsőre ahogy kell. A negyedik viszont nagyon kemény volt! Nem árulok el titkot, hogy senki sem mászta meg a döntősök közül. Egyedül Farkas Tomika ért el egy zónát benne. Ennyi, tényleg csücskös volt.
Ja itt mer este 23.30 volt! Ja ja, rendesen megcsúszott a VASÁRNAPI esemény. Jött az eredményhirdetés, és az izgulás. Nem nagyon voltunk biztosak a dobogóban, de hát mégiscsak. A mi Barnink egy gyönyörű harmadik helyezéssel örvendeztetett meg minket! Grat mégegyszer!
Halkan megjegyezném, hogy a mi Szabink a Junior kategória harmadik helyét hozta el! Sajnos a díj átadóról lemaradtunk… Bocs Szabi, és Gratula! Kemény vagy!!!

Na irány haza! Itt pont éjfél volt! Egy laza 15-20 perces séta a kocsihoz, egy "jutalom" Mcdönci, és 2.10-kor ki is raktam Barnit otthon… Szegény 4.30-kor kelt, és ment a Mol-ba lenyomni 12 órát. Remélem laza napja volt.

Röviden ennyi volt a verseny, ez a pár kép legyen elég ízelítőnek, de ha kell az összes szóljatok egy pendrive-on szívesen odaadom.

Work less, climb more!

Krisz :)











2015. június 6., szombat

2015 Első csapatós Gerecse

Hello mindenki!

Volt egy szombat amikor kimenekültünk a városból, és hogy hogy nem épp a gerecsei szikláknál találtuk magunkat. Mivel a "fiatalabb" generáció is képviseltette magát a Bxsc színeiben, ezért különösen büszke voltam. Amint felértünk a sziklákhoz azzal a sajnálatos ténnyel szembesültem, hogy ez a kis ország kinőtte a szikláit. Ugyan is tanfolyamot tartottak! A 24 karátos udvarban legalább 30-35 ember volt. Most nem kezdem el ecsetelni, hogy mit csináltak, de volt egy két merész húzásuk. Na mindegy, még mindíg él a szabály, felfelé is kell nézni!

Miután a srácok le nyomták a 23 karátost, átmentek az eső falhoz, hogy megmásszák a Terit. Nem láttam az összes őróbát, de Áron megmászását igen. Következett Szabi, aki super motiváltan állt neki az útnak. Erős a csávó mint a bivaj, de sajnos nem jött neki össze. Vígasztaltam, hogy kisapám menni fog ez! 2 hét múlva persze hogy ment is. Ezúton is gratulálok neki!
Én ezen a napon inkább a mennyiségre mentem. Sikerült 10 utat mászni, és bőrt koptatni. A Teri kunsztja még mindíg értelmezhetetlen számomra, de eldöntöttem, hogy az Ekeke a nagy project. Azóta nem voltam kint, de elszántan edzek…
Nem aludtunk kint, mert szeretett Zsófinknak aznap este volt a szülinapi bulija… Szerintem nem kell elmesélnem milyen volt a buli, csak legyen ez a két kép a bizonyíték…

Na ennyi volt a beszámoló. Work less, climb more!


2015. május 25., hétfő

Van Baj Kupa Eredények

Hello!

Itt vannak az eredmények!
(A gyermek eredmények holnap!)

Női Nyílt Kategória:

1. Sokup Ágnes
2. Péter Marianna
3. Matusz Gyöngyvér
4. Majer Dia
5. Murányi Rita
6. Kovács Bettina
7. Zsika
8. Jordáki Niki

Férfi Nyílt Kategória:

1. Farkas Tamás: versenylap kitöltésből 1-es!
2. Balogh Drusza Zsolt, és Strommer Soma
4. Bajusz Balázs
5. Csanádi Bence
6. Zengő Márk
7. Balogh Axel
8. Ágh István
9. Fekete Dávid
10. Kovács Balázs
11. Budai "Eccet" Gábor
12. Herendi Ábel
13. Adal Bermann
14. Cseri József Ádám
15. Kpodo - Tay Fransisco Salim Yao
16. Mészáros Dezső
17. Nagy Csaba
18. Rábai Zsolt
19. Eőry Dávid
20. Pósz Pál József
21. Vuelta Csanád
22. Takács Berci


Krisz :)

2015. május 21., csütörtök

Big wall verseny 2015

Hello mindenki!

A múlt hét végén a Big Wall mászóteremben országos kupa forduló volt. Persze, hogy a Bxsc is képviseltette magát négy fővel!

A heti rutin szombat reggel is folytatódott, ugyanis megint 6.30-kor keltem...
Reggel hétre volt megbeszélve a találkozó. A kis csapat 6 főből állt. Bibó, Szilvi, Timi, Bence, Vili, és Én.
Rendben felértünk a 8 órás kezdésre. Bence egy kicsit megszeppent a magas falak láttán. Kérdeztem, hogy minden Ok? Erre csak azt mondta, hogy jó magas, de nem baj. :)
6 út várt a gyerkőcökre. Egymás mellett, kicsit zsúfoltan. Összesen kb. 25-35 gyerek volt, és néhány útnál eléggé sokat kellett várni. A végére ez őrölte fel a skacokat. Nem tűntek fáradtnak, csak nagyon zavarta őket, hogy nem tudnak egyből mászni.
Na, de vissza a versenyre! Csak super latívuszokban tudok nyilatkozni a teljesítményekről! Azt az akarást, küzdést, motiváltságot amit ez a két kis ember aznap letett, gyerekek! Itt is megsüvegelem!
Bence megtanult dinamikusan mászni! Sokszor volt, hogy én már azt hittem itt lesz a potty, de egy kemény mozdulat, és hopp egy fogással feljebb volt. Bibó az erős kezdés után, egy picit kiesett a ritmusból, de megnyugtattam, hogy ez csak egy verseny, jól kell érezi magunkat semmi több. Használt is, ismét hozta a formáját.
A döntő sajnos nem jött össze nekik, de a Bibó elhozta a 6. helyet, Bence 9. lett.

Következett a "felnőtt" verseny. Áronnal szépen bekezdtünk, és frankón beletört a bicskánk már az első útba! A másodikból úgy pottyantunk le mintha kétszeres gravitáció hatna ránk. De nem! Csak mi voltunk puhányok. Igen ki kell mondani, edzeni kellett volna a versenyre! A hat útból négy a nagy áthajláson volt. Nekem az egyik szimplán az időkorlát miatt nem jött össze. Egyébként nagyon szép utakat hoztak össze az építők. a "Kék" út kifejezetten tetszett. Bár úgy vágódtam ki belőle mint az ól ajtó, de akkor is jó volt!


Hát nekünk se jött össze a döntő, Áron a 18. Én a 16. lett. :)

Megnéztük a döntőt, és megvártuk a tombolát. Legalább itt "kaszáltunk". Egy akkora csomag ziát nyeretem, hogy szerintem idén erre a tételre nem kell költenem...

Ez volt szombaton. Vasárnap pihi, erkélyen "TV-zés", chill out.

Bezzeg hétfőn Timit rá tudtam venni, hogy menjünk fel és rendezzük a "tartozást". Ebben még Drusza is velünk tartott. Igaz, hogy a 3 nehéznek tartott utat top-ban másztam, de kipihenve, viszonylag könnyen ment... Igen többet kell edzeni!!!

És mi a hétvége tanulsága?

Work less, climb more!!!

Krisz :)