Történt az Úr 2015. évében június havának, hetedik napján.
A Gi Klub megrendezte az 5. Gi Boulder kupát. Mivel a versenyzésre eléggé motivált lett a társaság, ezért jó sok battai adta le a nevezését erre a megméretteésre! Név szerint: Laczkó Miriam, Budai "Eccet" Gábor, Balogh "Drusza" Zsolt, Karácsony "Pajszer" Ákos, Szarvas "Atomot a kutyámba" Szabolcs Botond, Róth "Súlymellény" Barnabás, Biksi "Mackógatya" Bendegúz, Zimmer "Főúr" Walter, Fuksz "Csendes" Bence, és jómagam, Varga " Krisztyón" Krisztián.
Szóval, voltunk elegen. Reggel 8-ra terveztem az indulást, mivel Bencét, és Vilit is én vittem volna. Volna, ha szegény Bence nem lázasodik be reggelre… Reggel hívott a Vili, és hallottam a telefonban, hogy Bence a háttérből ezt mondja: "Én menni akarokhkhkhkhkhhkkhkhkh, akarokkhkhkhkhhk, ok!" Nyugalomra intettem az ifjú padavant, és megnyugtattam, hogy 10 évesen még nem ment el a hajó, lesz még verseny elég amin meg tudja mutatni, milyen fából faragták.
Visszazuhantam az ágyba és próbáltam aludni, de csörgött a telefon! Szollát Peti hívott, hogy elmúlt 8 óra miért nem megyek a fényképező gépért. Nyugalomra intettem Őt is, és mondtam hogy "Jöttömre kelet felől számítsatok, 1 óra múlva."
Szóval 9 környékén kikászálódtam az ágyból, és elindultam életem egyik leghosszabb napjára! Rendben felértem pestre, és a Margit hídon összefutottam a srácokkal. Regisztrálunk, konstatáltuk hogy szénné fogunk égni, és vártuk hogy eldördüljön a stratpisztoly. Nagyon fasza, nehéz bouldereket raktak össze a srácok, és a 40.000.000 millió fok, és a tűző nap csak nehezebbé tette. Néha beugrott, hogy a sakk versenyeket, klimatizált épületekben tartják, de hát battaiak vagyunk, vagyis a legkeményebbek! Ez igaz volt a "fiatalokra" is. Sőőt a Bende hosszó mackó gatyában csapatta végig a 2.5 órát. Respect ezúton is!
Sajnos Walternek elszállt a keze, valami mögpattant benne. Remélem valami gyorsan gyógyuló dolog lesz. Véget ért a körünk, és elkezdtük a véget nem érő várakozást. Mivel mi az első csoportban voltunk, és a Barni, meg a Dusza a harmadikban, nem tehettünk mást, mint semmit. Pfúúúú de bazi lassan telik az idő a napon! Eddig se nagyon akartam keresztül gyalogolni a szaharán, de szombat óta egyáltalán NEM!
Jőtt a harmadik kör! A srácok nagyon faszán másztak, bár Druszán látszott, hogy nem tudott rendesen edzeni a versenyre. Barni viszont kemény volt mint a tesco-s kifli! 22-ből 19-et mászott, és 16-ot elsőre! 17 lett volna, csak az egyik könnyűnél -persze, hogy nem nehéz útnál- lecsúszott a lába! :)
Sebaj a döntőhöz vastagon elég volt.
Jött megint egy csomó várakozás…
Addíg a szokásos, duma, meg egy kis séta volt. Pont az utak megnézésére értünk vissza! A senior férfiak kezdtek, aztán a legkeményebb csajok csapatták, és jöttek a férfiak! A mi Barnink 4 helyen ment a döntőbe. 4 boulder várt rá! Az elsőt elég könnyen mászta. Később elmondta, hogy két fogást majdnem kihagyott… :) A második egy plafonos kimászós, sarkazós, technikázós út volt, de Barni elővette a "Van erő, van minden" csodafegyvert és karból megoldotta a dolgot! A verseny végén nem egyszer halottam a gratulációknál, hogy ilyet még nem láttak. A harmadik út megint sima volt. Elsőre ahogy kell. A negyedik viszont nagyon kemény volt! Nem árulok el titkot, hogy senki sem mászta meg a döntősök közül. Egyedül Farkas Tomika ért el egy zónát benne. Ennyi, tényleg csücskös volt.
Ja itt mer este 23.30 volt! Ja ja, rendesen megcsúszott a VASÁRNAPI esemény. Jött az eredményhirdetés, és az izgulás. Nem nagyon voltunk biztosak a dobogóban, de hát mégiscsak. A mi Barnink egy gyönyörű harmadik helyezéssel örvendeztetett meg minket! Grat mégegyszer!
Halkan megjegyezném, hogy a mi Szabink a Junior kategória harmadik helyét hozta el! Sajnos a díj átadóról lemaradtunk… Bocs Szabi, és Gratula! Kemény vagy!!!
Na irány haza! Itt pont éjfél volt! Egy laza 15-20 perces séta a kocsihoz, egy "jutalom" Mcdönci, és 2.10-kor ki is raktam Barnit otthon… Szegény 4.30-kor kelt, és ment a Mol-ba lenyomni 12 órát. Remélem laza napja volt.
Röviden ennyi volt a verseny, ez a pár kép legyen elég ízelítőnek, de ha kell az összes szóljatok egy pendrive-on szívesen odaadom.
Work less, climb more!
Krisz :)
