2015. április 13., hétfő

Egy jó hétvége programja :)

Hát hol is kezdjem?

Legyen a péntek.

Munka után este 18.00 felé épp, nyakig voltam a Tánczos Tomi kocsijában, amikor CsabiPapa felhívott, hogy este mit csinálok. Mondtam, hogy semmit mert szombaton verseny, pihenni kéne. De a csábítás nagyobb volt. Ezért elmentünk Dunaújvárosba, egy Kowalsky meg a Vega koncertre. Legyen elég annyi, hogy éjjel kettőkor értem haza, és nem voltam már szomjas...

Szombat
Kicsit nehezen ment a 7. 30-as kelés.
Összeszedtem a srácokat, Ákost, Barnit, Szabit és már csapattunk is Budapest felé. A Monkey Boulder Club-ban verseny volt, ami Magyar Kupaforduló is egyben. Összesen nyolcan mentünk. A Druszával ment Dia, Zsófi, meg a Nagyi (Gergő), és Mimi kutya. Kilencre meg is érkeztünk és a regisztráció után elkezdtük várni a délután kettő órát. Ugyan is a harmadik csoportban kaptunk helyet. Egy kis reggeli, és séta után előjött az elmúlt hét témája. Válaszolt e a Dechatlon a Crash Pad-os email-re? Naná, hogy nem. Erre a Szabi bedobta a mondatot, hogy "Ja a crash padok le vannak árazva 40.000-re." Druszával összenéztünk, nagy egyetértésben, bólintottunk és elindultunk Budaörs felé! Szerencsénkre megvolt mind a két pad, és tényleg le volt dobva az ára! :)
Visszaértünk, és kettőig már az új pad-okon ment a terpeszkedés. Nagy nehezen eljött a délután kettő!
Irány a 26 boulder! Csupa elemekből összerakott utak voltak. Nem próbáltam mindet, de csak pozitív visszajelzések jöttek a srácoktól, és ezt csak megerősíteni tudom. Nagyon jók voltak az utak. Öröm volt mászni őket! A döntőbe a hat ember ment, Barni és Drusza erőfeszítései ehhez elegek voltak, Barni a hatodik, Drusza az ötödik helyen. A döntő este 19.35-kor el is kezdődött. Barni volt az első férfi aki, eléggé nyugodtan a négy útból egyet kimászott, és egyben zónázott(kevésen múlt, hogy nem lett meg ez az út neki!). Druszát fejben egy kicsit szétszedte az első út, és ahogy láttam ez vezetett oda, hogy sajnos csak egy zónája lett.
Lement a döntő, és megkezdődött a "várakozás". Bár baromi sokat kellett várni, azért nem volt teljesen izgalommentes ez sem. Egy-két dolgot megkérdőjelezett három ember, és mire egyértelmű bizonyítékot sikerült találni elment egy óra. De szerintem először volt olyan Magyar Kupán, hogy a "video bíró" döntött el egy dolgot.
Az eredményhirdetés este 22.30 környékén kezdődött, hála a srácok kemény munkájának egy második, egy harmadik, és egy hatodik helyet sikerült hazahozni!
23.30-kor elindultunk haza. Mire mindenkit kitettem, és hazaértem 0.30 lett.

Vasárnap
Szintén 7.30-kor kellett kipattanni az ágyból. 8-kor a Fuksz család legifjabb tagja, Bence mérettette meg magát! Hála a fentieknek, volt még hely az első csoportban. Sajnos, segítenem kellett, mint pályabíró, ezért csak elkapott pillantásokból, az általam felügyelt utakról tudok nyilatkozni. De azt kell hogy mondjam, a kis fickó odatette magát ahogy egy battai szokta! Annak ellenére, hogy az utak egy 15 centivel magasabb emberkére lettek "belőve" Bence aprított, próbálkozott mind a két óra alatt. Nem vártuk meg a második csoportot, jöttünk haza.

Egy kis délutáni pihenő után átmentem Érdre Anyukámhoz, egy jó "ebédre", meg kutyázni egy kicsit. Délután háromra hazajöttem, felfújtam a bringám kerekeit, és először duna füredre tekertem. Visszavittem a pumpát a Szollát családnak, és bár nem úgy terveztem, de ott ragadtam a trambulinban...
Este hat felé felpattantam a bringámra, és az ófalu érintésével haza jöttem.


Na, most itt ülök az új "fotelemen", nagyjából mindenem izomlázas, a hátam fáj. De baromi jól érzem magam.

Ezúton is gratulálok miden egyes battai indulónak, rég éreztem ilyen büszkének magamat! Csak így tovább lányok, fiúk!


Krisz :)

2015. április 10., péntek

2015 CH Petrohrad

Trip Csehországban

Történt kb. 3 hete, hogy a Barni a hangárban odabökte. Nem jössz velünk Petrohrad-ba, boulderezni? Én meg egy kis vállemeléssel kísérve válaszoltam, hogy Naná! Majd aznap este a Drusza is felhívott, hogy nem megyek e. :)
Eljött a húsvét hétvége, és szombat reggel már eléggé ráfeszültem a "cseh gránitra".
Reggel összeszedtem a battai társaságot, vagyis Barnit, Nagyit (Nagy Gergő), és már szálguldottunk is érdre.
Dia álmosan nyitotta a kaput. A szomszéd kutyája egész este ugatott, úgyhogy a nyugodt alvás nekik elmaradt. Hozzáteszem, hogy Barni meg Én az izgalomtól nem tudtunk aludni, Nagyi meg elment mulatni péntek este, tehát egy eléggé álmos csapat vágott neki az ismeretlennek. Elég rég nem voltam úgy mászni, hogy nem volt ember akinek lett volna hely ismerete. Izgalmas volt a kölcsön kalauzzal keresgélni a körzeteket, de erről majd később.
Viszonylag hamar elérük csehországot, szépen ahogy kell. 3 crash pad, táskák, egy nem kombi autóban! Mondjuk azt, hogy a légzsákoknak kevés helyük lett volna ha kinyílnak. Ezen a ponton meg kell említsem, hogy a magyar autópálya jó, kiváló, tökéletes, és ha egyszer lezárják az egyik szakaszát oda megyek billiard-ozni! Mert a cseh autópályák, még a régi M7-eshez hasonlóak. 1.5 méteres tömbökből vannak összerakva! dü-düm, dü-düm, dü-düm, dü-düm... Ezt hallagtni három órán keresztül eléggé idegörlő volt. De mi kemény battai mászók vagyunk. Elhivatott hazafik, és hazalányok kitartottak a célig! Mivel a szállásunk petrohrad "felett" volt ezért a nagy utazásunk első állomásaként, megálltunk mászni. Egy kis keresgélés után találtunk is egy jópár kavicsot. Beazonosítottuk, vagyis próbáltuk de inkább a helyiek segítségét, és az Iphone jó kameráját használtuk is, és egyszerüen le fényképeztük a jobb, újabb, szebb kalauzt. Egy laza 2 óra mászás után kezdett beesteledni, úgyhogy mentünk a szállásra. Útközben megpróbáltunk kalauzt venni, de az említett helyen azt se tudták mit akarunk.
Jótanács! A csehek nem beszélnek idegen nyelveket!
Megérkeztünk ........ faluba, ami kb. 18 km-re van a szikláktól, de higgyétek el megéri mászás után autózni egy kicsit. A vendéglátó bácsi, szerintünk oroszul beszélt csak, meg németül 3 szót, de a tablettjével, úgy lefordította a ciril hieroglifákat, hogy csak pislogtunk. Gyorsan ittunk egy csapolt világos sört erre a nagy örömre, felcuccoltunk, és egy óra múlva már az asztalon gözölgött a vacsora. Semmi extra sült krumpli, rántott hússal, zöldség körettel, de finom volt meleg, és elég ahhoz, hogy az egész napos szendvicsen élést, elfelejtesse. Utána helyi barna sörrel, nevezetesen, Zatec-et ittunk. Fúúúú! Nagyon nagyon finom volt, és a legjobb az egészben hogy nem volt drága. Tehát 200 forint környékén volt az ára, egy olyan helyen ahol bent is lehetett dohányozni (ez mindenkinek meglepő volt, de ketten NAGYON örültek neki) , nem kellett egyből fizetni, a meghirdetett 22.00 órai zárással nem foglalkozott a tulaj, és reggel 9-kor olyan rántotta volt a reggeli, hogy kisapáim letettem a kalapom.
Nade! Vasárnap van irány mászni! Megint keresgélni kellett az új körzetet, de megint voltak helyi arcok, nekünk meg Iphone-unk. A kemények bevették magukat egy 7c alá, és próbálták megcáfolni az öreg Newton-t. Én Diával egy szimpatikus tömböt választottunk, és minden legetséges irányból "bevettük". Volt benne 5a, 5c, meg egy 6b is. Miután a Nagyi kishilyán lenullázta a kezét (fotó lejjebb), átmentünk a tegnapi kötzetbe, és ott csapattuk. Volt áthajlás, mini peremes, high ball, mittudom én, minden!
Amint a nap kezdett elbújni, és az orkok üvölteni, fáradtan de maximálisan pörögve elindultunk haza. A vacsora, göngyölt hús volt sült krumplival. Jó kis adag volt, de a Barnival kértünk egy repetát. Hát igen éhesek voltunk. Egész nap másztunk, kellett pótolni a kiesett kalóriákat. Mivel utolsó este volt, ráfeküdtünk a sörözésre, és kb. 21.00-ra kifogyott a hely a Zatec-ből. Felmentünk a szobánkba, és Barni Bose hangszórójával olyan szoba buli csináltunk, hogy csak na! Video felvétel van, de nem oszthatom meg veletek... :)
Másnap a reggeli hozta a "megszokott" színvonalat. Húsvét lévén, sonka tükörtojás, meg zöldségek. Mindenkínek jobb színe lett utána. Bepakoltunk, és elindultunk hazadfelé, egy kis prágai kitérővel. Szerencsésen megtaláltuk a főteret, és megcsodáltuk a helyi "bulit", ettünk egy pizzát, és rádobtuk a féltéglát a gázpedálra és csak érden vettük le róla!

Nagyon jó kis trip volt, mindenképpen visszamegyek. Egy jótanácsom van! Szerezzetek egy új kalauzt, mert rengeteg keresgéléstől, "ez most nem, ez az a tömb" mondattól ment meg! A szállást ötösre adnám, nagyon tetszett a hely hangulata, olcsó volt (mint csehország), és a kaja finom és sok! Nekem nem kell több.

Krisz :)