Szombaton kiérve találkoztunk sok arccal, Pestiekkel, Veszprémiekkel is. Szokásos bemelegítő után Karesz próbálgatta a Fenevadat, én a Carát kisebb szerencsével, Viktor és Viki pedig az új utak ismeretlenségének varázsával ügyeskedett. A késő délutáni órákat pedig a szintén új utakkal rendelkező Napos udvar nevezetű szikláknál töltöttük. Itt történt az, hogy Viki mászótársunk első igazi sziklás élményét megszerezte: egy V-ös körüli utat alulról (ráadásul RP onszájt) megmászott! Gratula Neki! Esténket szalonna sütéssel és sörözéssel (én neem:)) töltöttük.
Másnap kicsit késve de felértünk a bányába. Számomra érdekes nap volt, hisz olyan utakat próbálgattunk, ami eddig is az orrom előtt voltak, de sosem gondoltam a mászásukra, pedig kb. 5éve járok Gerecsére. Ez a két út pedig a Loreley és a Big Silence volt. Nagy élmény volt, nem másztam még ilyen pozitív utat, főleg a Loreleynek az eleje nagyon megfogott, hogy el sem hittem olyan lépéseken és fogásokon mentem tovább. Később Karesz ismét Fenevadozott, jobban ment mint előző nap, ráadásul három próbát is nyomott rá, két beleülésekkel. Közben Viktor 23karátozott, Viki is TP-ben elég keményen adta, én meg az Angyalszívet próbálgattam szintén TP-ben kisebb nagyobb sikerrel, két mozdulatot össze kellene raknom. Ezek után mindenkinek kezdett nap vége lenni, a napocska is ment le, mi pakoltunk, fizettünk, lecuccoltunk, bepakoltunk, beültünk, haza utaztunk. Köszönjük!
Persze rólam a pribékek egy mászós képet sem csináltak, de már megszoktam, meg mondtam is, hogy felfogadok egy vérbeli mászófotóst, aki sosem mászik, csak beereszkedik meg fotóz. De készült rólam egy kötözködős kép:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése