Már nagyon vártam ezt a túrát, mivel Zsoltiék franciaországba mentek, nem tartott velem senki. A pécsi Sophianne hegyi sport club tagjaival, Dezsővel, és Dáviddal (Dave) mentem. Csatlakoztak hozzának még a Veszprémi Egyetemi Falmászó Klub tagjai is. Így lettünk 11-en. Péntek este értem le pécsre, kicsit várni kelett a srácokra mert boulderezni voltak Kővágószőlősön. A várakozás ideje alatt örömmel tapasztaltam, hogy pécs egy gyönyörű város. Este már csak a bevásárlás volt hátra. Reggel 5.30-körül keltünk összepakoltunk és repültünk is horvátország felé. Útközben Dezső végig az egyesülettel kapcsoltaban faggatott, hogy mit és hogyan csinálunk. Az ő egyesületük most alakult, kikérdezett rendesen.
Kalnik 180 km-re van pécstől, sajnos nem autópályán megközelíthető, de nekem tetszett, hogy végre változatos szép tájakon kelett vezetnem.
Megérkeztünk, gyorsan feltöltöttük a kulacsainak forrásvízzel és mászni kezdtünk. Örömmel tapasztaltam, hogy hosszú (25m) mászóutak vannak konstans nehézséggel. Első nap minimum 8 utat másztunk, el is fáradtunk rendesen, de azért a nap végén Dezsővel futottunk egy 3 km-es kört a vár körül.
Megvacsoráztunk, és egy pár sör kíséretében megvitattuk világmegváltó terveinket. :)
Másnap már nem másztunk annyit de azért a 3 kötélhosszas négy mínuszos utat kb. 15 perc alatt.
Ezután kajáltunk egyet és közös megegyezéssel hazaindultunk.
A két pécsi vagány.
Kilátás a várból.
Krisz :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése