Hosszúhétvége Krisz tollából

Hello mindenki!

Megírtam a szöveget, world-ben csak az a ... program így rakta át! Legyen egy kis kihívás!!!

Eljött ennek az évnek az első hosszúhétvégéje! Nagy várakozás előzte meg. Ez betudható annak, hogy az utolsó munkanapon az angolok nagyon, nagyon meghajtottak.

Szerda este, 19.38-kor befutott Anna vonata a Battai állomásra. Hazasétáltunk, vacsoráztunk egy jót és Én rekordidő alatt elaludtam.

Másnap nyugodtan keltünk, és konstatá

sokan lesznek a bányában. Csendre vágytam, nem tömegre. Miután felértünk örömmel tapasztaltuk, hogy rajtunk kívül egy teremtett lélek sincs a bányában! Az idő jó volt, csak a s

zél fújt ezért a napos udvar mellett döntöttünk.ltuk, hogy a konyha foglalt. Apukámék bevették magukat, és nehezen

pihentették az egész napos főzőcske programot. Délelőtt 11 óra felé felkerekedtünk és elindultunk kis geribe. Amint megpillantottuk a parkolót, elkeseredtünk egy kicsit. Elé

ggé sok autó volt. Megijedtem, hogy

Nem cicomáztunk elkezdtük a fal bal oldalától

. Nyugodtan m

egmásztunk három utat. Jól ment a mászás, és Anna is nagyon ügyes volt. Az első útban még volt egy kis magasság parája, de hamar likvidálta ezt, és ügyesebbnél ügyesebb megoldásokkal

pipálgatta az utakat. Nem is vettük észre és az idő úgy eltelt, hogy visszamentünk a 23 karátos udvarba, és még a nagy „mumust” a vörös sarko

t, is abszolváltuk. :)

Hazafelé, láttunk egy szarvas c

saládot, de elfelejtettem megörökíteni őket.

Péntek reggel órára keltünk, mert segítettünk Vivienéknek költözködni. Jó kis

bemelegítés volt, a hűtőt, mosógépet,

szekrényeket, tv-t lecipelni a harmadikról. Hála a fentieknek, a másik lépcsőházban volt lift, amit rendesen megjárat

tunk.

Szép kis lakást varázsoltak magukn

ak a fiatalok. Remélem, nemsokára jön a meghívó

a házavatóról. (Nem célzás!)

Délután egy környékén ezüsthegyet vettük célba. 20-25

perc autózás után meg is érkeztünk. Szépen felgyalogoltunk. Közben meséltem Annának a helyről, mikor jöttünk ki először, mikor érdemes itt mászni… Felért

ünk és csak egy mászó volt rajtunk kívül, meg 4-5 sétálgató fiatal.

Kis pihenő, és sütkérezés után elkezd

tük ostromolni az ezüst nyír (vagy nyíl) falat. Ahogy lehetett keresztbe kasul, mindenhogy feljutottunk a tetejére. Tová

bb mentünk a Disznók, és Varjúk Rekontra nevezetű úthoz, és legnagyobb örömömre Anna nem csak végigmászott egy utat,

hanem a tömb tetejére is felment!

Ezek után Én még belepróbáltam a BB-be, de már nagyon n

em volt hozzá bőröm. Pakoltunk és indultunk. Annát kiraktam a nyugatinál, mert szombaton nagy családi összejövetel volt náluk. Hazafelé

azon az ajánlaton gondolk

odtam amit Pompás

Aztán reggel megszállt a szentlélek, és útra keltem. Szekszárdon csatlakozott Rácz „Miszter” Tibi. Kiértünk mórágyra és gyorsan aládurrantottunk a bográcsnak. Míg Tibi tüsténkedett ráugr

ottam a bánya legnehezebb útjának a Forró Kása Direkt-nek. Sajnos a nagy meleg miatt nem jött össze, mindig a kunsztfogásokból estem ki. De éreztem magamban az erőt, és vártam. Délutánra a nap gyengült, és dobtam rá egy utolsót. Nagyon jól ment, a kunsPószPál tett napközben telefonon.

Bográcsozás mórágyon! Este elvetettem az ötletet, mert költségesnek ítéltem meg.

zt is összejött és utána a nagy fogásra nyúlás nem sikerült. Potty, bele. Sebaj, lesz miért menni a mászó majálisra!

Ennyi volt az én hosszú hétvégi történetem. A tanulság, megjött a

jó idő. Irány a természet!

Krisz :)