Fuggosegeink birtokolnak minket. Rabul ejtenek es nehezen eresztenek. Ezt sokat hallani, azonban azt mar kevesebbszer mi is mindennek a legnagyobb veszelye: Konnyu elkenyelmesedni. Legyen meg a mindennapi dohanyunk! Meg a zabalni valonk, akkor csendben maradunk es jol alszunk.. Ragaszkodunk eletunkhoz, amit kialakitotunk magunknak, majd elhajitunk, mondvan ezt nem csinaljuk tovabb, de azert meg visszakacsingattunk a multba. Ragaszkodunk az uj eletunkhoz: Tobbet dolgozom, meg lesz a gyumolcse. Vagy nem eszem reggel hat utan, elotte is csak diabetikus kemikalia fekaliat szinezekkel. Ugyszinten fogjai vagyunk ezeknek a kozhelyeknek. Meg eszmeknek, vallasoknak, politikanak, tortenelemnek es meg sorolhatnam boven. Bizony nagy pacban vagyunk, kezeinket megbekjoztuk rendesen.
Csakhogy!
Minden rabban ott pislakol a kis parazs, a szabadsag iranti vagy. Szakitani a megszokottal, valami ujat, valami felkavarot tapasztalni. Ezert is kezdenek drogozni a fiatalok, ezert is van annyi orult extrem sportolo, mert nem birjak a let sivarsagat, a nihilizmust, s nem veszik eszre ezzel csak jobban megkottik magukat. Hogy ugy mondjam: olaj a tuzre. Mert mostmar lang gyult a rab lelkeben.
Az elet trukkos egy vicc, csak az nem nevet, rendszerint, aki nem erti. Meg kell halnunk ahoz, hogy szeretni tudjuk az eletet. Ugy szinten rabnak is kell lennunk, hogy ertekelni tudjuk a szabadsagot.
Ugy dontottem, nem birok tovabb varni a tavaszra. Nem akartam meg egy napot maszas nelkul eltoltenni. A gerendak kipipalva, fuge-fa kipipalva. Lassunk valami ujat, valami szepet.
La Riba az egyik legkozelebbi maszohely, eddig csak autobol lattam, amint elsuhantam melette. Nagyon nem is foglalkoztam vele, hiszen boulder. De most erre volt szuksegem, hogy kopjon es szakadjon a bor.
Estenkent fogjuk ra, hideg van. Inkabb ugy fogalmaznek, nem vagyok eleresztve meleg ruhakkal, igy ugy dontottem, egy napos maszasra adom a fejem. Aztan ki tudja? La Bisbal es Valls kozott utkarbantartas es dulas-fulas miatt kerulo uton indultam, reggel hetkor. Nutxo, nehany huseges kutyaja kiseretevel, elvitt El Vendrellig.
Szabad a palya Zsoltikam.
Reggel nyolc elott nem kell fel a Nap, igy sotet volt meg mikor elkezdtem a stoppolast. Huvelykujjam hamar lefagy, majd aztan az egesz kezem. Nem volt mas, mint jegkocka, ot kis jegcsappal. Leheltem es dorzsoltem. A butykeimet, a csuklomat, kezfejemet, mind hiaba. Nem valtoztatott semmin. Eloszor elvorosodott, majd elilult. Labujjaim is faztak, persze, hisz en marha szandalba indultam neki. Fulem viszont jol erezte magat, koszoni, Tio piros sapkaja rejtette el a hideg elol. Fogjuk ra, hogy hideg. Emlekszem Szeptember masodikan volt hasonlo ido a cseh erdokben. delutan kettokor negy fokot mutatott a homero.
Ugyan ezt miert csinalom? Merul fel bennem is a kerdes. Mert ez reg nem csak maszasrol szol, hanem kalandrol es kis varazslatrol. De hogy ehhez miert kell faznom? Vagy neha eheznem? Mert az elet vicc!
Es en nevetek is.
Persze, csak ugy teszem, mintha ertenem. Hamar abba is hagyom. A hazugsag felfeslik, es az autosok nem szivesen vesznek fel hamiskas fiukat hajnal hasadta elott.
Ezert minden autost elkuldtem a fenebe.
Tudtam, ki kell engednem a gozt. Hallanom kellett a sajat hangom. Elkenyelmesedtem. Kialakult korulottem egy elet, amiben neha tobbet dolgozom, neha kevesebbet, neha oromomet lelem benne, neha nem, de van benne rendszereseg. A rendszer gatol. A rendszer kordaban tart. Mikor milyen napom van, ugy latom mindezt, tipikus esete a felig ures, felig teli poharnak.
Ellenben az igazi hetprobas gazember sose kenyelmesedik el. A hetprobas gazember a problemaban is a lehetoseget latja. Van meg mit tanulnom...
Ugy ereztem magam, mint a hisztis kisgyerek, akire nem figyel eppen oda az anyja: Meguntam az onsajnalkozast. Kicsit puffogtam odabent, mint altalaban. Sokszor vagyok elegedetlen, meg ha ezt nem is mutatom ki. Elegedetlenkedem, Nekem ennel tobb kell, tudom, tobbre vagyok kepes! Ez az erzes tobbnyire belulrol rag, es olykor motival is: Igen, hat mutasd!
De neha sikerul elcsititanom. Ilyenkor nem vagyok sem szomoru, sem haragos, sem pedig boldog. Egyszeruen csak csondben vagyok, ilyenkor lehetek a legnyitottabb. Vegre ismet hallok es latok.
Apro didergo pont voltam a mindenseg kozepen. Szerencsem van, a vilag korulottem tevekenykedik azota is. Ezt bizonyitotta, mikor korbeneztem. A taj korbe olelt akar egy jo barat. Az anyafold alattam nyujtozkodott, folottem a vegtelen eg, ami mogottem, a hegyek menten megszakadt es uj szineket oltott. Pirkadt. Felettem meg tundokoltek a csillagok, de mar szemmel lathatoan kevesebb, ahogy vilagosodott. A Venusz ugy tunt el, mintha valaki ellopta volna. A Hold a helyen, igaz, csak egy halvany szeletket lehetett belole latni, en meg szeretek eljatszadozni a gondolattal, micsoda gigantikus fenyjateknak vagyunk reszesei. Kepzeletben kivulalokent figyelem, a Hold, a Nap es a Fold allasat.
Es mi van az autokkal? A Fuvarral?
Ugy tunt valaki indexel, de csak a felkelo Nap fenye trefalt meg a kasznin. A kovetkezo fuvarig meg ket es fel orat kellett setalnom. Kozben eszrevetlenul enekelni kezdtem, nem mast mint Bob Marley-tol a Soul shakedown party -t. A szoveget nem igazan tudom, de ritmusra beleenekeltem az osszes -tion vegu angol szot, amit ismerek, es meglepoen hasonlitott is az eredetire. Ez lett a nap dala. Mindennap van amit enekeljek, minden turan van egy dal. Amikor Lizzel utaztam Beatles volt a nyero (Here Comes The Sun) Amikor Drusza autojaban ultem Real Mccoy, Jenci autojaban meg a Zuhansz velem a melybe kezdetu orokzold Sexaction. Mindegy, csak valamit enekeljek. Aki nem enekel mindennap, azzal baj van.
Az elso autoban egy holgy ult, azt mondta, megtetszett, ahogy integettem miutan tovabb hajtott. Viccesnek talalt. Aztan szepen elmeseltem neki, honnan jottem, mit csinalok...satobbi. Mindezt spanyolul. Ilyenkor percenket 3000 kaloriat egetek. A holgy latta ezt rajtam, de meg nem sietett a segitsegemre... gyakorlat teszi a mestert, mondta kesobb. Tiz perc utan megkerdezte miert pont Katalonia? Jo kerdes miert? Valaszolnam, mert sok a szikla erre fele, de az igazsaghoz hozza tartozik mindenutt sok a szikla. Es, mint mar emlitettem ez mar reg nem csak a maszasrol szol. Azt feleltem miert ne, es hogy sajnalom, de ez meghaladja a spanyol tudasomat. Erre meg nem vagyok felkeszulve.
-Mond el akkor angolul, beszelem a nyelvet.- Jo neki gondoltam, en lassan mar a sajatomat is elfelejtem. Belekezdtem, de csak a roviditett verzioba: Hogy harom eve erzem azt, valami keresni valom van itt, valamiert ide kell jonnom, de sokaig nem mertem lepni. Elmeseltem, hogy az utobbi idokben mindig nyitva hevert az agyamban a kozepiskolas atlaszom, igy az elso es utolso dolog amit ebren lathattam az a Pireneusi-felsziget. Elmeseltem, hogy indultam utnak. Persze, hogy lany keze volt a dologban. Aztan merre jartunk, es kesobb egyedul folytattam a bolyongast, es mivel jott a hideg, delnek vonultam, akarcsak a fecskek. Es akkor valami csoda folytan kaptam ezt a lehetoseget, es en eltem vele.
La Riba ket hegy vonulat koze ekelodott kis falucska. A volgyben patak csorgedezik, most nyugodt. Par evvel ezelott mindent elmosott. Part menten megtalaltam az elso boulder tombot, egy kertben, ami egy casahoz (otthonhoz) tartozik. A kertben burjanzott mindenfele zoldseg. A narancs errefele most erik. Imadom, hogy December van es meg pompaznak a szinek. A kert kozepen tabla, rajta ez allt: A kertben tilos a maszas. Alatta: Repa egyengetoket felveszunk.
Az erdoben megleltem a meszko tomboket. Egy darabik csak setalgattam, kutatva, ismerkedve a tajjal. Az erdo valamivel baratsagosabb, mint ahol elek. A mediterran erdok, mind szurosak, tuskesek, de ez valahogy nem. Juharlevelu platan fak vettek korul. Mintha Magyarorszagon lennek. Tanosveny is fut vegig, a maszok csinaltak. Keveske informacio milyen allatok elnek az erdoben:
-Zias-veresszaju Titanok: Termetuk szikar, kullemuk baratsagos, zia es marihuana felho veszi oket korul.
-Mocskos arcu maszok: Legtobbszor ehesek es nincstelenek, valahogy megis tulelnek az erdoben tobb hetet.
-Saman: Mindenfele fura szinben pompazik, altalaban egyedul maszik es a legbizarabb tollakat, botokat es csontokat aggatja magara ekszer gyanant. Ha megkerdezik miert maszik, valami kodos spiritualis valaszt ad, amit o maga se ert.
-Hedonistak: Legtobbszor a krespeden heveresznek, es elvezik a napsutest. Ok az egyetlenek, akik normalisan barnulnak le, nem csak a hatuk.
En azonban egyetlen egy maszoval sem talalkoztam. Egyedul lattam neki. Senki nem orditott es karomkodott velem, hogy nyomjad mar a kutyafajat! Senki sem jatszott le a telefonjan csapatos rappet, csak azert, hogy jobban menyjen. Nem hallatszodott mas csak a termeszet, lelegzetem es a tenyerem csattanasa a reinbungon. Nehany madar futyoreszett nekem, gondolom norvegul. Bizonyara csak telelni jottek ide.
A reggeli setabol tanulva, ugy dontok koran indulok haza, egesz pontosan harom orakor. Sotetedes utan nem sok ertelmet latom a stoppolasnak. Valamiert a soforok veszelyesebbnek erzik a szituaciot, ami szamomra erthetetlen. Nem banom, kozel van, barmikor kiugorhatok ide. Erdobol kifele menet meg felmasztam erre-arra, mar szandalban, es arra gondoltam, mennyire is mashogy festene most az eletem, ha annak idejen nem kezdtem volna el maszni. Meg kellett mutatni nekem, igy is lehet elni. Vannak meg rejtett szepsegek a vilagban, nem feltetlenul gondolok most az utazasra, meg a szikla maszasra. Emlekszem, mikor elkezdtem a maszast, Josagos Gyula Batyank mindannyiunkat szivesen latott. Igen remult lehettem a sok orult kozott, akiket befogadott. Mindenki szajkozta a magaet, neha homlokegyenest mast, mint amit otthon, vagy az iskolaban tanultam. Soha nem tapasztaltam meg elotte ehhez foghato turelmet es megertest. Aztan a klub bovulni kezdett, tobben is jartak le, tobb is lett az eszelos. Ma mar tudom, a vilag is ilyen. Folyamatosan bovul, folyamatosan gyarapszik, telis-teli furabbnal-furabb emberekkel. Ha ezzel nem tudnek egyutt mukodni, ha nem lennek kepes elfogadni, be kellene zarnom az ajtokat, az ablakokat meg beszogelnem. Kihuznom a kabelt, a konyveket meg elegetnem. De miert? Miert ne engedjem be az eletembe az oruletet? A kaoszt es a rendet egyszere, s en majd szemezgettem. Felcsipem azt ami es aki megtetszik, a tobbit meg szelnek eresztem. Kaosz es rend ez a vilag. Mikor milyen napom van, ezt is ugy latom.
Ugy erzem a maszas nyitotta ki elottem a vilagot, es nem pedig lezarta. A maszas szamomra egy allomas, egy lepcso fok, amin at kell haladnom, ujra es ujra.
Buddha azt mondta: "Minden utazas hosszu, de a leghosszabb megis, utazas a bensonkbe". Meg volt par kilometer elottem a farmig. A Nap is kenyelmesen elhasalt a horizonton. Pillanatig pihent, majd tova fordult. Sotet palastja ram borult, feltarva millio fenylo foltjat.
Bekesseg
Zsolti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése