Zsolti Tolla - Wondering

   1. resz

   Alig hagytuk el a varost maris megvaltozott minden.
   Reggel mig otthon voltunk a felkelo Nap szinezte a szobamat arannyal, biborral es vorossel. A halak az akvariumba megelenkultek a fenyjatekbe, a novenzek az ablak fele nyujtozkodtak, az imazaszlot a reggeli szello lengeti, es en hajlamos vagyok azt hinni, nekem integet. Egy utolso pillantas minderre, minderre amit a szobamnak, otthonomnak es eletemnek nevezek. A novenyek, a konyvek, a felbe hagyott irasok es a kozepesen durva rendetlenseg... Azt hiszem ez vagyok en. Utolso, vegtelennek tuno pillantasok, es az imazaszlo csak integet, hogy menjek mostmar. Utolso pillantasok, es minel tobbet idozok, erzem, en annal nehezebben indulok, mintha minden egyes eltelt masodperc egy lapat cement lenne, ugy kotodom otthonomhoz. Szabad ilyet tennem? kerdezem magamtol talan szazadjara, ha nem ezredjere, mire a valasz mindig harsanyan kialt bele lelkem csondjebe, hisz oly egyszeru, oly egbekialtoan egyertelmu:
    Persze, hisz szabad ember vagy!
    Aztan elindulunk, es a nap mar magasabban is jar... valahol. Ahogy a lathatar fole emelkedett, ugy burkolozott bele valami ketes szandeku felhobe. Nem tudjuk, valóban esni fog, vagy csak ijeszteget. Ahogy azt sem tudjuk, hogy hol alszunk becsben. Otthon azt mondtam, nagyon szegyelnem, ha nem sikerulne kistoppolni egy nap alatt, de amikor mar ket es fel óraja Gyorben szobrozunk, igencsak nagykepunek erzem ezt a kijelentesemet.
    Vegul aztan megtalaljuk idealis fuvarunkat. Cseh baratunk ukran rendszam tablaju dzsipje alatt eszkabal. Itt termeszetesen eszembe jutt Krisz. Visszaemlekszem, amint arról tart oktatast egyik sorozos esten, hogy is kell kijavitani a hidegfuziós hiperterugratót, gondoltam meg is kerdezem mit csinal, hatha hasznomat tudja venni.
    - Tudni akarjatok az igazat? -kerdezi vissza Ir akcentussal a cseh. Bolintunk.
    - Epp a tankot valasztom kette, hogy tobb cigarettat dughassak el.
    - Cigarettat?- ertetlenkedem.
    -Tudod... cigarettet csempeszek, es a tank mindig is a legmegfelelobb hely a csempesz szamara.
     Kesobb, mikor beszalunk autojaba keszen ra, hogy elvigyen minket Pozsonyig, Liz nem gyozi visszafogni kivancsisagat a szetbombazott anyósules latan: Csak nem ez is egy kozkedvelt rejtekhely?
     Gyorbol Pozsonyba, Pozsonyból Becsbe. Kiprobaltuk milyen is a turista elet. Parkban ebedeltunk, templomokat es kastelyokat latogattunk, az ido meg kozben telt, ahogy az mar lenni szokott, es meg mindig nem volt szallasunk.
     Mar a jatszotereket kemleltuk, es talaltunk ket impozans fat, ahova felkothetnenk fuggoagyainkat, mikor meg erkezet a megvaltó esemes. Barbora irt, aki a couchsurfing.com-on figyelt fel segely keresunkre. Azt irta, szivesen lat minket vendegul.
  Mi is szivesen alszunk agyban, mint a parkban.

Bekesseg
Zsolti